Tisztelt Ügyfelek!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Végrehajtói Iroda idei utolsó ügyfélfogadási időpontja:
2023. december 20. 08.00-12.00. óra
A 2024. év első ügyfélfogadási időpontja: 2024. január 9. 08.00-12.00 óra.
Békés Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánunk!
***
A fenti honlap részben abból a célból jött létre, hogy a bírósági végrehajtási eljárásról való tájékoztatás általában szélesebb körben biztosítható legyen az érdeklődők számára, és hogy a sztereotípiák eloszlatása mellett megismerhető legyen az igazságszolgáltatásnak ez a jogállam alapelveinek védelme szempontjából fontos pillére, másrészről tájékoztatja az érdeklődőket az illetékességi területen kitűzött ingó-, ingatlanárverések aktuális állásáról.
A bírósági végrehajtó igazságszolgáltatói tevékenységet végez, állami feladatot lát el. A végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel kikerült az állami alkalmazottak köréből, és a közjegyzői státuszhoz hasonlóan (1991. évi XLI. törvény) önálló jogkörű jogalkalmazóként tevékenykedik. Állami jogszolgáltató, a Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében az önálló bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás, mint polgári nemperes eljárás, a bíróság eljárásával azonos, hatáskörében tett intézkedése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162 § értelmében mindenkire kötelező.
A végrehajtási eljárás tehát a bírósági nemperes eljárás egyik fajtája, amely elsősorban vagyoni jellegű, a jogot kényszer útján érvényesítő eljárás, amelynek lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó rendelkezik hatáskörrel, és amelynek alapvető célja, hogy amennyiben az önkéntes jogkövetés elmarad, úgy bírósági végrehajtás útján, állami kényszer alkalmazásával a jogosult joga érvényesítésre kerüljön a kötelezettel szemben. A bírósági végrehajtási eljárás célja tehát a kötelezettel szemben alkalmazott vagyoni kényszer alkalmazásával az önkéntes teljesítés kikényszerítése. A vagyontárgyak lefoglalása, az árverés kitűzése az eljárás eszköze, semmiképpen nem az eljárás célja.
A bírósági végrehajtási eljárás azonban ennél jóval összetettebb. Egyebekben a bírósági végrehajtási eljárás keretében kerül sor - a teljesség igénye nélkül - a meghatározott cselekmények lefolytatására (ingókiadásra, ingatlan birtokba adására, a szabadalom, használati oltalom, védjegybitorlás, stb. miatt indított eljárásokra). Jelentős részben – megállapodás, illetve törvényi felhatalmazás alapján - az adó-, közigazgatási végrehajtási eljárás lefolytatása is bírósági végrehajtás útján történik, valamint a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban – meghatározott esetekben – az árverésen kívül, árverési vétel hatályával történő ingó-, ingatlanértékesítés. Ezen túlmenően a biztosítási intézkedés (pénzkövetelés biztosítása, zárlat) foganatosítása. A hivatalos iratok kézbesítése pedig kézbesítési végrehajtási eljárás keretein belül is történhet.
A bírósági végrehajtó és a bírósági végrehajtó - helyettes az 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyv (továbbiakban Btk.) 459. § (1) bekezdés 11.) h.) pontja értelmében hivatalos személy. Az ellene elkövetett bűncselekmény - a Btk. szerint minősítő körülmény – súlyosabb büntetési tétel jogkövetkezményét vonja maga után.
A bírósági és a közigazgatási-, adóvégrehajtási eljárás, számos ponton kapcsolódik egymáshoz, hiszen a közigazgatási végrehajtás háttérjogszabálya is a bírósági végrehajtásról szóló törvény. Sok esetben a bírósági végrehajtó folytatja le az eljárást is a közigazgatási, adó-végrehajtási ügyekben. Minden esetben hatósági eljárásról van szó, és a vagyoni kényszer alkalmazása kerül előtérbe, annak érdekében, hogy a tulajdon - legyen az magán, vagy állami (önkormányzati) - alkotmányos védelme megvalósuljon.
A jog érvényesülését minden oldalon biztosítania kell az államnak, hogy amennyiben az önkéntes jogkövetés elmarad, úgy kényszerítő eszközök útján is biztosítva legyen a törvények által biztosított magán- és államérdek, hogy a jogbiztonság és a jogállamiság alapjai ne sérüljenek.
Dr. Murzsa György
önálló bírósági végrehajtó
***